Sokunk gyerekkorának nagy kedvence volt a vajkrémmel töltött keksztekercs, ami hol egyszerűen kekszmorzsába, hol pedig kókuszreszelékbe forgatva került a süteményes tálra.
Volt, hogy alig bírtuk kivárni, míg kellően megszilárdult, már osontunk a frizsiderhez, és egy-egy szelettel megrövidítettük a végeit (csak, hogy egyenletes legyen). Mai fejjel szinte felfoghatatlan, hogy a tömény vajkrémes desszertet, hogy is tudtuk hasfájás és egyéb mellékhatások nélkül lelkesen, meghatározhatatlan mennyiségben falatozni.
A keksztekercs persze nem kevés helyen ma is a sütés nélkül, egyszerűen elkészíthető desszertek nagy favoritja. Semmi kétség, az alaprecept meglehetősen tömény édességet eredményez. Persze a keksztekercs, akárcsak a kókuszgolyó tökéletesen alkalmas a maradék keksz felhasználására, és arra is, hogy az ember újragondolja, némiképp átalakítsa, könnyedebbé tegye a régi receptúrát, visszahozzon általa régi ízemlékeket.
Gyerekkoromban a vajkrémes változat egyik alternatívája a vajjal dúsított gesztenyetöltelék volt, ami igazán ünnepivé avatta ezt az egyszerű finomságot.
Alapvetően most is ebből indultam ki, de a vajat kemény habbá vert tejszínre, a bevonatot pedig párizsi krémre, vagyis csokoládé ganache-ra cseréltem. A lenti recept két karcsú tekercshez elegendő mennyiségeket tartalmaz. Mivel volt még a frizsiderben egy megkezdett üveg a nyáron eltett mesésen finom pálinkás meggyből, az egyik rúdba meggyszemek is kerültek.
Tejszínes gesztenyekrémmel töltött keksztekercs csokoládé ganache-sal borítva
Hozzávalók (2 rúdhoz):
25 dkg finomra őrölt háztartási keksz
1 evőkanál jó minőségű, cukrozatlan holland kakaópor
2 púpozott evőkanál (kb. 3 dkg) őrölt mandula
5 dkg porcukor
1 nagy evőkanál házi készítésű lekvár (pl. sárgabarack, őszibarack)
5 dkg puha vaj
1-2 evőkanál hideg víz (ha szükséges)
A töltelékhez:
25 dkg jó minőségű gesztenyemassza
2 dl habtejszín
3-5 dkg porcukor (a gesztenyemassza cukortartalmától függően)
Esetleg néhány szem alkoholban eltett vagy mélyhűtött meggy (ízlés szerint)
A bevonathoz:
10 dkg étcsokoládé
1 dl habtejszín
Elkészítés:
Az őrölt háztartási kekszet, mandulát, porcukrot tálba mértem, alaposan elkevertem, majd beledolgoztam a vajat és a lekvárt, valamint kevés vizet, hogy könnyen nyújtható állagú legyen. 10-15 percet pihentettem, hogy a keksz kissé megpuhuljon és magába szívja a nedvességet.
Közben elkészítettem a tölteléket. Ehhez az előzetesen alaposan lehűtött habtejszínt kemény habbá vertem, majd a konyhai robotgép folyamatos üzemmódja mellett beledolgoztam a cukrot, valamint a gesztenyemasszát. Könnyű, habos krém lett a végeredmény.
A pihentetett kekszes masszát kettévágtam, és az első adagot lapos koronggá formáztam, majd két folpack fólialap között egészen vékony, kb. 3 mm vastag közelítőleg 25 X 20 cm-es téglalappá nyújtottam. Nem baj, ha nem lesz teljesen szabályos téglalap, a feltekerés során eltűnnek az egyenetlenségek, az azonban lényeges, hogy kellően vékony legyen a lap. A felső fólialapot lehúztam róla. A vékony kekszes alapra halmoztam a töltelék felét, amit egyenletesen elsimítottam a téglalapon úgy, hogy a két keskenyebb végénél szabadon hagytam kb. 2 cm-t, a tőlem távolabb eső szélesebb oldalnál kb. 5 cm-t. Így nem préselődik ki majd a krém, ha feltekeri az ember. Az alul lévő fólialap segítségével rétesszerűen felgöngyölítettem, majd átgörgettem egy sütőpapírral borított tálcára.
A másik kekszlappal ugyanígy jártam el, azzal a különbséggel, hogy miután megkentem a tejszínes gesztenyekrémmel, a hozzám közelebb eső széles oldalára, egészen a széléhez közel szép sorban alkoholban eltett meggyszemeket sorakoztattam. Feltekertem a fentivel egyező módon, majd átgörgettem az előkészített tálcára a másik rúd mellé.
1 órára betettem dermedni a frizsiderbe.
Közben egy nagyobb fazékban vizet forraltam, kis edénybe tördeltem a csokoládét, hozzáöntöttem az 1 dl tejszínt, és vízgőz felett felolvasztottam. Ez a sűrű csokoládékrém maga a ganache vagy más néven: párizsi krém. Ha bevonatként kerül felhasználásra, előnye, hogy nem dermed olyan keményre, mint a hagyományos csokoládémáz, és könnyebb hidegen is szeletelni az alapvetően puha desszertet.
A már megdermedt rudakat bevontam a ganache-sal, egy villa segítségével megmintáztam, aztán a frizsiderbe visszatéve hagytam dermedni. Kb. 2 óra múlva már szépen szeletelhető (persze nem árt, ha egy éjszakát is pihen).
Lehet a tölteléket némi alkohollal is gazdagítani, ha azonban kiskorúak fogyasztják, alkoholmentesen érdemes készíteni.
Hideg vízbe mártott késsel szűk 1 cm-es szeletekre vágva kínáltam.
Jó kis kényeztető retrodesszert - a hagyományosnál könnyedebben.
