Az alma nem csupán egészséges és nagyszerű gyümölcs, de attól függően, hogy szeletelve, reszelve, párolva vagy natúr állapotban kerül bele valamilyen tésztába, mindig másként viselkedik. Ennek is köszönhetően különféle előnyös tulajdonságait lehet kiaknázni nem egy jól kitalált recept megvalósításával. Nem mindegy persze, hogy az ember milyen típusú almát választ. Sütéshez a kissé savanykás, kemény típusok is tökéletesek (pl. Gala, Idared, Jonagold).
A német ajkú országok egyik nagy kedvence az Apfelkuchen, ami délutáni kávé tea mellé éppúgy tökéletes, mint hétvégi desszertként tálalva. Ezt a süteményt gyakran készítik kelt tésztával, de kevert tésztával is. A lényege, hogy a puha tésztalapra nem reszelve, hanem nagyobb darabokban, párolás, cukrozás és minden egyéb előzetes kezelést nélkülözve kerül az alma. Ennek köszönhetően a gyümölcs a sütőben sül puhára, miközben a tészta nem egyszerűen omlós, de nagyon zamatos is lesz. Apfelkuchen és Apfelkuchen – magyarul talán leginkább az almás sütemény adja vissza kifejezést – között is óriási különbségek vannak. Még sosem kóstoltam két egyformát, akár pékségről, akár cukrászdáról vagy remek háziasszony saját készítésű darabjáról volt szó. Mindenki esküszik a saját receptúrájára. Ezt az egyszerűen kivitelezhető süteményt is lehet még ízletesebbé, még rafináltabbá tenni egy kis leleménnyel.
Sokféle formában szoktam készíteni, de a marcipánnal és kevés pálinkával is megbolondított saját fejlesztés viszi a pálmát. A tészta könnyű, nem szárad ki másnapra sem, az alma nem süllyed bele a tésztába, de nem is ég meg a tetején – szóval mindent tud, amit egy jó kis almás süteménynek tudnia kell. Ráadásul elég látványos is mindamellett, hogy nagyon harmonikusak az ízei...
Ahhoz, hogy szép világos almaszeletek mosolyogjanak a sütemény tetején, csupán némi citromlé szükségeltetik – ezzel ugyanis kiküszöbölhető a gyors barnulás. A fényes felület titka pedig a sütés után közvetlenül alkalmazott sárgabarackglazúrban rejlik.
Ez tulajdonképp egy végtelenül egyszerű eljárás: az ember a házi, kissé pikáns sárgabaracklekvárt sűrű szövésű szűrőn átszűri, és kenőecset segítségével ráviszi a vékonymázat a sütemény tetejére. A szó szerint fényes látvány mellett az ízeket is kiemeli.
Apfelkuchen marcipánnal és némi rafinériával
Hozzávalók egy 35x35 cm-es tepsihez:
3-4 db kissé savanykás alma (kb. 75-80 dkg)
10 dkg süteményliszt
5 dkg kukoricakeményítő
10 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
5 dkg hámozott, őrölt mandula
5 dkg nyers marcipánmassza
15 dkg puha vaj
3 db közepes méretű egész tojás
½ dl tej
½ dl füge- vagy almapálinka
½ csomag (5 gr) sütőpor
1 csipet só
1 db citrom leve + finomra reszelt héja
1 evőkanál házi sárgabaracklekvár
A tálaláshoz:
vaníliával kevert porcukor
Elkészítés: A tepsit sütőpapírral bélelem, a sütőt 175 fokra előmelegítem.
A citromot alaposan megmosom, sárga héját finomra reszelem, levét kipréselem.
Az almákat meghámozom, magházukat eltávolítom, és egyenként 6-8 gerezdre vágom. Minden gerezdet éles késsel kissé beirdalok, ügyelve arra, hogy ne vágjam át a gyümölcsöket. Azonnal meglocsolom frissen facsart citrom levével.
A tésztához vajat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverem, majd folyamatos keverés mellett hozzáadom egyenként a tojásokat. Ha már szépen kifehéredett, apránként hozzáöntöm előbb a tejet, majd a pálinkát. Nem kell megijedni, az alkoholtartalma sütés közben szépen elillan, aromái azonban csodát tesznek a süteménnyel. A folyadékok után jöhet a marcipán, amit nagylyukú reszelőn lereszelve adagolok a tésztához. Ezután hozzáadom a mandulát, majd a sütőporral és sóval előzetesen elkevert lisztet, a keményítőt és a citromhéjat. Illatos, krémes állagú tészta a végeredmény.
Az előkészített tepsiben egyenletesen elsimítom a tésztát, majd szép sorban rárakosgatom az almaszeleteket. A már jól előmelegített sütőben a sütő teljesítményétől függően 35-40 perc alatt aranylóra sül. Ha már nem tapad a vékony késre a tészta, kiveszem, és azon melegében bevonom a barackmázzal. Sütés közben ezt könnyedén el lehet készíteni: a lekvárt kis, sűrű szövésű szűrőbe kanalazom és áttöröm. Az így kapott homogén lekvárt egy kenőecset segítségével vékony rétegben viszem fel a sütemény tetejére.
Tálalás előtt kevés porcukorral meghintem, langyosan vagy hidegen szeletelem nagyjából 5x5 cm-es kockákra.
A mandula, a marcipán és a tésztához adagolt tej, valamint pálinka egészen különlegessé varázsolja a tésztát. Könnyű és valóban ellenállhatatlanul finom almás sütemény.
