Nyáron némi kreativitással igazi szín- és ízkavalkád kerülhet könnyű fogások formájában a tányérokra a sok friss zöldségfélének köszönhetően. Nem túlzás: verhetetlen favorit a levesek, saláták vagy épp lepények összetevőinél a zamatos, szabadföldi paradicsom. Egy pillanat alatt nyári hangulat kerekedik általa bármely étkezésnél.
A paradicsom növénytanilag a burgonyafélékkel áll rokonságban, és bár ma számos fajtája, formája közkedvelt, nem számít igazán koros zöldségfélének Európában. A 16. század folyamán terjedt el az öreg kontinensen (őshazája Dél- és Közép-Amerika védékeire tehető), nem meglepő módon mediterrán országokból indultak a magok, és ezzel együtt a termesztés északra.
Magyarországon, mint minden különlegesnek számító növénnyel, a paradicsommal is főúri kertekben találkozhattak a szerencsések. 1649-ből származik az első írásos említése, de még bő 200 évet kellett várni arra, hogy szélesebb körben is elterjedjen. Eleinte valódi gyógynövényként értékelték. Ami nem is csoda, hisz a modern természettudományok kutatói számunkra már precízen feltárták összetevőit, a szervezetre gyakorolt jótékony hatásait.
Figyelem, csak a szabadföldi, természetes körülmények között tökéletesre érett paradicsomok rendelkeznek minden jótékony tulajdonsággal. A télen, üvegházi környezetben nevelt paradicsomok közel sem olyan zamatosak, és nem is tartalmaznak mindent nyári rokonaik összetevőiből.
Miközben a paradicsom igen szerény energiatartalommal (fajtától függően 10 dkg-ban kb. 20 Kcal) rendelkezik, C-vitaminban és többféle B-vitaminban is bővelkedik, nem is szólva a benne található ásványi anyagokról. Van benne többek között kálium, kalcium, magnézium, vas, foszfor, cink, réz, mangán és szelén is. Ráadásul összetételének köszönhetően nem kis mértékben hozzájárul a ma már világszerte szinte népbetegségnek számító elsavasodás elleni küzdelemhez. Nem tévedés! Javítja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. A benne található likopin (ami egy antioxidáns vegyület) hőkezelés hatására még jobban hasznosul a szervezetben (legalább kétszer hatékonyabban). Segít megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, erősíti az immunrendszert, fokozza a zsírok anyagcseréjét, sőt egyes kutatások szerint még a sejtosztódást is. Azt sem árt tudni, hogy a friss, szabadföldi paradicsom fogyasztása nem csupán az ún. degeneratív idegrendszeri megbetegedések ellen jelenthet védelmet, de számos daganatos megbetegedés kockázatát is csökkenti, sőt a káros UV-sugarakkal szemben is felveszi a harcot (ez utóbbihoz persze annyi likopinnak kell jelen lennie az emberi szervezetben, hogy az a bőrben is kimutatható legyen – nem helyettesíti a magas fényvédő faktorral rendelkező naptejeket!).
Amíg tart az igazi szezonja, érdemes hát mindenféle fogásban minél többet fogyasztani belőle!
Ezúttal egy gyors és könnyű paradicsomlepényt sütöttem, amire azért került még a színek és ízek teljessége kedvéért néhány finomság.
Igazi nyári fogás, és nem lesz, aki ellenállna a ropogós, vékony tésztára halmozott ínyencségeknek!
Gyors paradicsomlepény gazdagon
Hozzávalók (4 főre):
1 csomag friss leveles tészta (275 gr-os kiszerelés)
1 evőkanál sűrített paradicsom
50 dkg friss paradicsom
10 dkg jó minőségű olivabogyó (én most sötét Kalamatát használtam)
10 dkg mozzarella sajt
2-3 dkg reszelt parmezán (vagy Grana Padano)
5 dkg bébispenót
1 szűk maréknyi friss oregánó levelei
1 teáskanál hideg víz
só, bors – ízlés szerint
Elkészítés:
A paradicsomok héját kereszt alakban bemetszettem, ½ percre forró vízbe mártottam, meghámoztam, ½ cm vastagon felkarikáztam.
A paradicsompürét némi sóval, borssal és 1 teáskanálnyi vízzel elkevertem.
A mozzarellát 1 cm-esre kockáztam, a parmezánt finomra reszeltem.
A bébispenótot leforráztam, alaposan kinyomkodtam.
Az olivákat kimagoztam, félbevágtam.
A leveles tésztát kissé kinyújtottam, majd sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem.
A sütőt 180 fokra melegítettem elő.
A tésztalapot villával megszurkáltam, hogy sütés közben ne púposodjon fel – így megspóroltam az elősütés műveletét, aztán pedig megkentem a paradicsompürével. Majd rárakosgattam a felszeletelt paradicsomot, aztán az olivát, majd a spenótleveleket, a mozzarellát, meghintettem a friss oregánó lecsipkedett leveleivel, végül rászórtam a reszelt parmezánt, és némi frissen őrölt borssal koronáztam meg.
25-30 perc alatt aranylóra sütöttem.
Frissen az igazi: a tészta ropogós, a paradicsom zamatos, a sajtok pompásan olvadozók – az ízek pedig magukért beszélnek! Ráadásul még egészséges is.
Hát kell ennél több?
