A zellergumó igazi kincs a téli konyhában. Tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, igencsak jótékony hatást gyakorol a szervezetre.
Néhányan idegenkednek tőle, néhányan csak a húsleves egyik kellékeként tekintenek rá, holott az aromás zeller számos formában elkészíthető. Leves, saláta, főfogás (bundázva is pompás csemege!), köret egyaránt lehet belőle, de akár sütőben is süthető, sőt egészséges chips is kerekedhet belőle.
A ma ismert zellergumó ősét, a vadzellert, már az ókori Egyiptomban is ismerték. Nagy becsben tartották a régi görögök, aztán nekik köszönhetően kezdték használni az ókori rómaiak. Az ókor legismertesbb gyógyszerészeként is számon tartott kis-ázsiai katonaorvos: Pedaniosz Dioszkoridész (Kr. u. 1. sz.) a zellert vízhajtóként, gyomorbántalmak kezelésére, de még daganatok gyógyítására, állati harapások kezelésére is javallta.
A korai középkor folyamán, a nagy népvándorlások idején Európa-szerte egyre több nép ismerkedett meg vele. A középkorban elsősorban gyógynövényként alkalmazták (Paracelsus pl. a puffadás természetes gyógyszereként, míg Hildegard kitűnő vízhajtóként emlegette), aztán az idők folyamán nemesítették, és egyre több helyen kezdték termeszteni. A 17. századi Itáliában pedig már ismert volt mind a gumós, mind a ma szárzellerként vagy halványító zellerként emlegetett fajtája.
Tény, hogy a zeller erősíti az immunrendszert, tisztító hatású (kedvezően befolyásolja a veseműködést is), hatóanyagainak köszönhetően megfelelően szabályozható fogyasztásával a koleszterinszint. A szív- és érrendszeri problémák, valamint a daganatos betegségek megelőzésében is szerephez jut (sokáig fontos afrodiziákumnak is tartották), sőt az emberi szervezet sav-bázis egyensúlyának karbantartásához is igen hasznos ha zellert rágcsálunk vagy épp préselt levét iszogatjuk, sütjük-főzzük.
Kalóriatartalma igen alacsony (10 dkg nyers zellergumó 40-42 Kcal), így sportolók, az egészséges életmód hívei számára is kifejezetten ajánlott. Vagyis bárki lelkiismeret-furdalás nélkül falatozhatja.
Többféle B-vitamint, de a A-, C- és E-vitamint is tartalmaz. Káliumot, kalciumot, magnéziumot és vasat is természetes formában juttathatunk a zeller fogyasztásával a szervezetünkbe, ráadásul magas rosttartalmának köszönhetően az emésztést is jótékonyan segíti. A népi gyógyászat vízhajtóként és emésztési problémák kezelésében is régóta fontos szerepet szánt a zellernek.
A benne található illóolajoknak köszönheti jellegzetes aromáját. Egy zellerből készült igazán jó krémleves pedig akár az ünnepi menüsorban is helyet kaphat, de gyakorlatilag bármikor érdemes kipróbálni.
Egy kevés kéksajttal is megbolondítottam a levest, amitől különleges és ínycsiklandó lett. Túlzásba esni nem érdemes, a zeller és ez a típusú sajt egyaránt erőteljes aromákkal rendelkezik, de megfelelő arányban pompásan kiegészítik egymást!
Zellerkrémleves kéksajttal
Hozzávalók 4 személyre:
1 db közepes méretű zellergumó (kb. 35-40 dkg)
2-3 db szétfövő burgonya (kb. 25 dkg - sárga héjú krumpli)
1 közepes fej hagyma
10 dkg kéksajt (pl. márványsajt, gorgonzola, bavaria blu)
1 l zöldségleves (akár jó minőségű kockából is készülhet)
1 dl száraz fehérbor
1 evőkanál olívaolaj
1 dl főzőtejszín
fehér bors ízlés szerint
Elkészítés:
A hagymát felaprítottam, a zellert és a krumplit hámozást követően nagyjából 1,5 cm-es kockákra darabolom. A sajtból félretettem 1-2 dkg-ot, a többit a zöldségekkel azonos méretűre vagdostam.
Egy nagyobb lábosban az olajon üvegesre dinszteltem a hagymát, majd hozzáadtam a zöldségeket. Átforgattam, és felöntöttem a levessel, valamint a borral. Közepes tűzön kb. 15-20 perc alatt puhára főztem. Mikor minden megpuhult, felöntöttem a tejszínnel, alaposan megborsoztam, hozzáadtam a felaprított kéksajtot. Forralást követően botmixerrel krémesítettem.
A korábban félretett sajttal tálaltam.
Olyan egyszerű elkészíteni, hogy lehetetlen hibázni, mégis különleges, és nagyon ízletes.
