Habliliom Könnyed Konyhája

Szilvalekváros rácsos kocka

Ellenállhatatlan nosztalgialinzer újragondolva

2018. március 03. - Habliliom

A régi időket, a nagymamák konyháját idéző ellenállhatatlan csemege: bőséges cukormentes szilvalekvárral a közepén.
szilvalekvaros_racsos01.jpg

A meteorológiai tavasz már beköszöntött, a hőmérséklet, a havas táj mégis a telet idézi. Nincs is ilyenkor jobb desszert egy olyan klasszikusnál, aminek ellenállhatatlan illata betölti az egész konyhát, és az ember alig bírja kivárni, míg legalább annyira kihűl, hogy szeletelhető legyen!

A rácsos linzerek az egykori Monarchia területén igen közkedvelt sütemények, de népszerűségük messze túlnyúlik a virtuális határokon, és számos európai, sőt a kontinensen túli konyhában is megtalálhatók valamilyen formában. Számomra ezek a sütemények – készüljön a tésztájuk dióval, mogyoróval vagy épp mandulával, legyenek töltve házi sárgabarack- ribizli- vagy szilvalekvárral – olyan komfortdesszertet jelentenek, amiktől az ember nem egyszerűen otthon érzi magát, de ismerősségük, bensőséges ízviláguk még a borús napokon is derűt, nyugalmat varázsol nem csak az asztal köré.

Jóllehet pár évtizeddel korábban a háztartások többségében vastagabb tésztával készültek a linzerek, és a műfaj készen kapható variációit ma is jórészt ez jellemzi (persze nem kevesen esküsznek ma is erre a kombóra), nálam a rácsos kocka lekvártöltelékének jut főszerep, a két omlós, ropogós tésztaréteg pedig keretezi.

Vagyis: vékony, sok dióval összeállított tészta, sok töltelék!

szilvalekvaros_racsos03.jpg

A rácsos linzerekhez általában nincs szükség különleges hozzávalókra, de a titok, mint minden egyszerűségében kiváló fogás esetében, itt is abban rejlik, hogy csak a legjobb alapanyagokból lesz tökéletes.

Még az ősszel, barátoknak köszönhetően, sikerült rendesen feltankolni jóféle tarpai cukormentes szilvalekvárból. Ennek az egészen különlegesen ízletes, sűrű szilvacsodának párja nincs!  Utánozhatatlan zamataiban nem egyszerűen az ott termő szilvafajta, de a hosszú (10-12 órányi), szabadtéri főzés és persze a sokéves szakértelem koncentrálódik. Semmiféle hozzáadott adalékanyagot, cukrot nem tartalmaz – az érett gyümölcs cukortartalma tökéletesen édesíti, az enyhén füstös zamatot pedig leírni sem lehet.

Gyakorlatilag nincs az a mennyiség, ami egy szezonban el ne fogyna! Készül belőle szilvás papucs, kenjük kenyérre, kalácsra, keverjük joghurtba a reggeli müzlihez, nassoljuk magában.

Most pedig a nagyon omlós, dióval nagyvonalúan gazdagított régimódi süteménybe került belőle bőségesen.

A dió, a szilva, a csipetnyi fahéj és vaníliakivonat kombinációja egyszerűen ellenállhatatlan. A gyerekkor ízei, az évszakok különleges esszenciája rejlik minden egyes kockában.

Szilvalekváros rácsos kocka

szilvalekvaros_racsos09.jpg

Hozzávalók (35 X 25 cm-es tepsihez):

25 dkg süteményliszt + egy kevés a nyújtáshoz

15 dkg őrölt dió

15 dkg porcukor

20 dkg hideg vaj

1 db közepes méretű friss tojás

1 csapott teáskanál tejföl

1 teáskanál vaníliakivonat

½ teáskanál őrölt fahéj

1 késhegynyi sütőpor

1 kisebb csipet só

3 dl tarpai szilvalekvár (sűrű, cukormentes szilvalekvár)

A tálaláshoz:

vaníliával kevert porcukor

Elkészítés:

A lisztet, őrölt diót, sütőport, sót, fahéjat és a porcukrot tálba mértem, alaposan elkevertem, A tojást kissé felvertem, nagyjából 2 teáskanálnyit félretettem, a többihez hozzákevertem a tejfölt és a vaníliakivonatot.

A szárazanyagokhoz adtam a nagylyukú reszelőn lereszelt vajat, majd összemorzsoltam. Zsemlemorzsa-állagúnak kell lennie. Hozzáadtam a vaníliás tojásos keveréket, és tésztává állítottam össze. Nagyon omlós, lágy tészta az eredmény. Folpackba csomagolva 1 órára beküldtem a frizsiderbe pihenni.

Közben előkészítettem a tepsit, amit sütőpapírral borítottam.

A sütőt légkeveréses üzemmódba kapcsoltam, 175 fokra előmelegítettem

A pihentetett tésztát 2/3 – 1/3 arányban elvágtam. A nagyobb darabot enyhén lisztezett felületen akkorára nyújtottam, hogy kényelmesen jutott a tepsi peremére is. Az így tepsibe helyezett tésztát villával megszurkáltam, hogy egyenletesen süljön majd. A kisebb tésztadarabot is vékony téglalappá nyújtottam, majd éles késsel nagyjából 1 cm széles csíkokra vagdostam. Ezt közvetően bőségesen megkentem a szilvalekvárral a tepsiben várakozó tésztát. A tésztacsíkokat ráfektettem úgy, hogy azok keresztezzék egymást. A félretett felvert tojással megkentem a rácsokat.

Nagyjából 35-38 perc alatt aranylóra sütöttem. A sütési idő a különböző sütők teljesítményétől, működésétől függően természetesen kissé eltérő lehet.

Még forrón meghintettem kevés vaníliával elkevert porcukorral.

szilvalekvaros_racsos06.jpg

A neheze ezután jött: nagy önfegyelemmel kivártam, míg langyosra hűlt (a gyümölcsös, lekváros sütemények nem hűlnek valami sebesen), a széleit gondosan eltávolítottam, és 5X5 cm-es kockákra szeletelve tálaltam.

Ha marad ideje, ez a sütemény, hűvös helyen tárolva akár 4-5 napig is őrzi frissességét.

szilvalekvaros_racsos02.jpg

Valódi koncentrált ízbomba – tele gyümölccsel, no meg némi nosztalgiával.

Habliliom

A bejegyzés trackback címe:

https://habliliom.blog.hu/api/trackback/id/tr9613712262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.