Habliliom Könnyed Konyhája

Villámgyors fetás falatok – melegen, hidegen

2017. november 04. - Habliliom

Könnyű előétel vagy beszélgetés mellé csipegetni való falatok percek alatt fetából – melegen és hidegen.

fetas_antipastik15.jpg

A feta vagy a hozzá hasonló állagú, úgynevezett feta-típusú sajtok tökéletesek salátákhoz előételekhez, sütve, réteslapba vagy vajas tésztába töltve, különféle zöldségfélékkel kombinálva.

A 2002 óta az Európai Unióban eredetvédett feta néven forgalmazott sós sajt legfőbb ismertetője, hogy vagy kizárólag görögországi juhtejből, illetve juh- és kecsketej keverékéből (a kecsketej aránya nem haladhatja meg a 30%-ot) készülhet.

A tehéntejből előállított feta-típusú sajtok megjelenése a fetához hasonló: hófehér, sós lében érlelt, héj nélküli, rendszerint nagyobb blokkokban vagy szeletekben kereskedelmi forgalomba kerülő, vágható, mégis krémes sajtféle.

A feta elnevezés érdekes módon nem is a görög, hanem az olasz nyelvből származik: a fetta szó szerint szeletet jelent. A feta sajt története mégis nagy valószínűséggel az ókori Hellászig vezethető vissza. Túl azon, hogy Homérosz Odüsszeiájában már említésre kerül az eljárás, amivel a maihoz hasonló fetát készítették, tudható, hogy az antik Görögországban már népszerű élelmiszernek számított.

Nem véletlen, hogy a fetát elsősorban ma is sokan a nálunk leginkább görög salátaként kínált (Görögországban: Horiatiki) előételből ismerik.

Amennyire hinni lehet a feljegyzéseknek, a népszerű görög sajt a rómaiak uralma idején kezdett eljutni a kontinens többi részére, és évszázadok óta töretlen a népszerűsége. Ma már a tehéntejes változat is igen sok helyen elterjedt (éles vitát is folytatott a névhasználat ügyében Dánia, mint az egyik legnagyobb gyártó ország az EU-val, míg aztán 2002-ben megszületett a határozat: feta néven kizárólag a görögországi, nem tehéntejes sajtok hozhatók forgalomba az Európai Unió tagállamaiban). Persze nem csupán Dániában, hanem a világ számos országában készítenek a fetához hasonló sajtokat. Ilyen pl. a bulgár bjalo sirene (бяло сирене), a grúz kveli, a cseh és szlovák balkáni sajt stb.

Akármelyik is kerül a háztartásba, érdemes többféle fogásban is kipróbálni!

A feta vagy feta típusú sajtok számos probiotikumot tartalmaznak, zsírtartalmuk alacsonyabb a kemény sajtokénál, jelentősebb mennyiségben található bennük A-vitamin, többféle B-vitamin, D- E- és K-vitamin, az ásványi anyagok közül kalcium, magnézium, cink, nátrium biztosan található benne (ha megfelelően tartott állatok tejéből készült, még vasat is tartalmazhat).

A feta és a spenót klasszikus párosítása sem csupán a spanakopitában vagy pl. pizzák tetején képzelhető el, de remek meleg vagy langyos előétel is lehet.

fetas_antipastik01.jpg

Most 20 dkg fetából készítettem kétféle gyors előételt: egyet spenóttal, egyet pedig aszalt paradicsommal, amivel szintén remekül harmonizál.

Olyan fogások ezek, amelyekkel könnyen lenyűgözhető bárki, ráadásul amellett, hogy nagyon finomak, még egészségesek is, arról nem is beszélve, hogy nagyjából 10 perc alatt elkészülnek.

Fetás falatok spenóttal – melegen vagy langyosan

fetas_antipastik03.jpg

Hozzávalók (2 személyre):

10 dkg feta vagy feta típusú sajt

30 dkg friss, leveles spenót

1 karcsú gerezd fokhagyma

2 teáskanál olívaolaj

1 mokkáskanál őrölt pirospaprika

½ mokkáskanál cayenne-i bors

tengeri só  - a sajt sótartalmától függően, ízlés szerint

Elkészítés:

A spenótleveleket alaposan megmostam, vastagabb szárrészeiket letördeltem, majd nagyjából 1 cm-es csíkokra vagdostam.

Egy nagyobb serpenyőben felmelegítettem az olajat, rádobtam a spenótleveleket, kevés sót adtam hozzá, és belepréseltem a fokhagymát. Épp csak annyira dinszteltem meg, hogy a levelek összeessenek, ez kb. 3-4 percet vesz igénybe.

Amint a spenót összeesett, félrehúztam a tűzhelyről, egy tűzálló tálba szedtem úgy, hogy a kiengedett levét a serpenyőben hagytam. A fetát nagyjából 1 cm-esre kockáztam, rászórtam a spenót tetejére, és meghintettem a paprika és a cayenne-i bors előzetesen összekevert elegyével.

fetas_antipastik04.jpg

Akár így is tálalható, de ha 5-8 percre 180 fokos sütőbe teszi az ember, még ízletesebb!

A másik előétel még csak hőkezelést sem igényel, sót nem adtam hozzá, mert az összetevők sótartalma nem igényel további sózást.

Fetás falatok szárított paradicsommal, kaprival

fetas_antipastik08.jpg

Hozzávalók (2 személyre):

10 dkg feta vagy feta típusú sajt

10 dkg olajban eltett napon szárított paradicsom (lecsepegetetve)

1 maréknyi kapribogyó

1 löttyintés balzsamecet

1 löttyintés olívaolaj (jó minőségű, extraszűz)

kevés frissen őrölt bors

Elkészítés:

A fetát 1 cm-es kockákra vágtam, az alaposan lecsepegtetett paradicsomokat felszeleteltem, a kaprit leszáraztam (ha apró szeműt használok, erre nincs szükség). Előbb a fetát rendeztem tálra, majd rárakosgattam a paradicsomot és a kapribogyókat, frissen őrölt borssal alaposan meghintettem, balzsamecettel, olívaolajjal meglocsoltam.
fetas_antipastik11.jpg

Mindkét előétel gyorsan elkészül, az összetevők mennyisége a társaság számától függően növelhető.

Akár magában, de pirítóssal, pitával is remek mindkettő, akár borozgatást, beszélgetést kísérő snacként is.

fetas_antipastik09.jpg

Amilyen egyszerű elkészíteni, olyan finom!

Habliliom

A bejegyzés trackback címe:

https://habliliom.blog.hu/api/trackback/id/tr313174098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.