Habliliom Könnyed Konyhája

Kelet-mediterrán padlizsánkrém

Baba ghanoush fehér padlizsánból, Habliliom módra

2016. augusztus 22. - Habliliom

Augusztus a padlizsán igazi szezonja nálunk. A most tökéletesre érett zöldségféléből ilyenkor érdemes sokféle finomságot készíteni! Ráadásul ebben az időszakban nem csupán az elterjedtebb lila, de fehér példányokra is szert lehet tenni.

Ez utóbbiak héja kissé vastagabb, húsuk azonban krémesebbre sül lila társaikénál.

baba_ghanoush01.jpg

Az eredetileg Dél- és Kelet-Ázsiában őshonos (Észak-kelet India, Burma, Thaiföld és Vietnam területén már az ókorban termesztették) padlizsán Európába csak a 8. században érkezett meg, és elterjedésére még jó néhány évszázadot várni kellett.

Magyarországon nagyjából az elmúlt 100 év alatt alakult ki fogyasztási kultúrája (hozzánk a Balkánról érkezett), de az utóbbi néhány évtizedben vált igazán népszerűvé. Alakja okán sokáig tojásgyümölcsként emlegették, miként teszik hasonló formában Észak-Amerikában és Ausztráliában (ld. eggplant). Maga a padlizsán szó a perzsa bādingān, illetve az arab bāḏinjān  szavakból eredeztethető Növényrendszertanilag a burgonyafélékkel áll rokonságban. Élettani hatásai igencsak kedvezőek. 100 gr mindössze 25 Kcal, de igen gazdag ásványi anyagokban. Többek között mangán, magnézium, kalcium, vas, kálium és foszfor is található benne, sőt még némi cink is. Többféle B-vitamint, C-, A-, D-, E- és K-vitaminokat is tartalmaz. Élelmi rostban gazdag, emésztést segítő hatása közismert. A padlizsán azon zöldségfélék csoportjába tartozik, amelyet mindenképp hőkezelést követően kell fogyasztani.

Lehet sütni, grillezni, remekül pácolható, de egészben sütve uzsonnakrémekhez ideális.

baba_ghanoush10.jpg

Padlizsánkrémből épp úgy számtalan fajta létezik, mint magából a zöldségféléből. Éghajlata, termelője válogatja, hol, melyek a legnépszerűbbek. Ázsiában főként a keskenyebb, hosszúkásabb típusok népszerűek, Európa déli régióiban a gömbölydedebb, kisebb fajták épp annyira elterjedtek, mint a méretesebbek. Ez utóbbiakból nálunk is akad szép számmal, bár manapság már szinte mindenféléhez hozzá lehet jutni.

Ha az ember padlizsánt süt egészben, érdemes jó 25-30 dkg-os példányokat, vagyis nagyobbakat választani. A héj legyen mindig feszes, a zöldség tapintásra kellően kemény. Így szinte biztos lehet benne az ember, hogy nem lesz keserű.

Ha hozzájutok fehér padlizsánhoz, rendszerint kelet-mediterrán típusú krémet készítek belőle. Természetesen a recept lila padlizsánból is remek lesz, a fehér húsú azonban valóban krémesebb állagú, kissé zamatosabb. Ebben a krémben nem pürésítem a padlizsánt, csupán igen finomra vágom. Így kissé emlékeztet a kaviárra. Egyébiránt sok helyen a szegények kaviárjának is nevezik. A sokféle arab, valamint a török konyha egyaránt ismeri a baba ghanoush vagy baba ghanouj, illetve baba ghanoug átírásban ismert padlizsánkrémet. Ezek összetevői is igen nagy változatosságot mutatnak, de rendszerint tartalmaznak fokhagymát, tahinát, vagyis szezámkrémet, citromlevet, római köményt. A többi összetevő váltakozhat. Van, ahol paradicsommal is gazdagítják, de koriander-, illetve petrezselyemzöld is szerepelhet az alkotórészek listáján.

A saját variációm hosszas kísérletezés eredménye, nálunk ez a változat a legnépszerűbb. Selymesen krémes, mégis apró, szinte omlós gyöngyökként érezhető benne a padlizsán. 

Kétségkívül nem a legfotogénebb fogás, de a látványt a zamatok bőségesen kompenzálják. hihetetlenül finom csemege, ami pirítóssal, friss péksüteménnyel épp oly remek, mint zöldpaprikába, paradicsomba töltve. Reggelire, uzsonnára, előételként vagy épp könnyű vacsorára, piknikre, bulira egyaránt pompás!

Baba ghanoush Habliliom módra

baba_ghanoush06.jpg

 

Hozzávalók (4 személyre előételként vagy uzsonnakrémként):

50 dkg fehér padlizsán (ez általában 2 db közepes méretű zöldség, természetesen fehér híján lilával is helyettesíthető)

2 dundi gerezd fokhagyma

3 evőkanál tahina (keleti fűszerüzletekben, nagyáruházakban beszerezhető szezámkrém)

1 evőkanál extraszűz olívaolaj

1-2 evőkanál hideg víz (a padlizsán víztartalmától függően)

1 nagy csokor petrezselyemzöld egészen finomra aprítva

2 púpozott teáskanál őrölt római kömény

1 közepes méretű citrom frissen préselt leve

1 nagy csipet cayenne-i bors

tengeri só – ízlés szerint

Elkészítés:

A padlizsánokat alaposan megmosom, megszárítom, villával megszurkálom a héjukat, hogy sütés közben ne repedjenek szét.

A sütőt 200 fokra előmelegítem. Erősebb alufóliából kis tepsit formálok, rácsra teszem, és ebbe helyezem a padlizsánokat. A fokhagymagerezdeket alufóliába csomagolva mellé helyezem. 15-20 percig sütöm a padlizsánokat egyik oldalukon, majd megfordítom, és nagyjából ugyanennyi ideig a másikat is. A fokhagymának 15 percnyi sütés bőségesen elegendő. A padlizsán akkor készült el, ha a fehér héj színe capuccinóéra emlékeztet, a zöldség kissé összeesik, a héj ráncos lesz, tűpróbára a zöldség húsa puha. Mivel mindenkinek kissé másként működik a sütője, a sütési idő lehet kissé rövidebb vagy épp hosszabb.

A padlizsánokat sütés után kissé hűlni hagyom.

A petrezselyemzöldet finomra aprítom, a citrom levét kipréselem.

A már langyos padlizsánt meghámozom, éles késsel egészen finomra aprítom. A fokhagymák krémesre sült belsejét egyszerűen kinyomom a héjukból.  A padlizsánt a fokhagymával, a tahinával, 1 evőkanál vízzel és a citromlével villával keverni kezdem. Ha szükséges, kevés vizet még adok hozzá, majd meglocsolom az olívaolajjal, sózom, fűszerezem, belekanalazom a petrezselyemzöldet. A villa segítségével alaposan elkeverem. Így a puha padlizsán még apróbb, szinte krémes lesz, de nem ölt püréhez hasonlatos állagot. Érdemes megkóstolni, és ha szükséges, a fűszerezésen igazítani.

A kész baba ghanousht tálra halmozom, és legalább 1 órára beteszem a frizsiderbe, hogy az ízek összeérjenek.

baba_ghanoush05.jpg

Hűtőszekrényben, jól záródó edényben 2-3 napig is eltartható (már, ha marad belőle).

Mivel nem tartalmaz tejet, tojást, glutént, így ezekre való érzékenység vagy épp diéta esetén is fogyasztható.

Habliliom

Angelino szilvás pite

Pitét mindig jó sütni! Az almás, meggyes, túrós klasszikusokat híven egészíti ki a szilvás. Nem mindegy, milyen szilva kerül persze bele.

Ma már idehaza is egyre több helyen lehet hozzájutni nem egyszerűen a hagyományos kékszilva több fajtájához, de a ringlók egyik legnemesebbikéhez, a köznyelvben csak japán szilvaként emlegetett kerek szemű, igen zamatos és méretes fajtához is. A tudományos nevén Prunus salicina Angeleno névre hallgató fajta Angelino szilvaként is ismert, és nagy előnye, hogy feszes héja, kemény húsa alkalmassá teszi nem egyszerűen arra, hogy az ember uzsonnára csomagoljon belőle, de arra is, hogy különféle desszertekbe komponálja.

122964_szilvas-pite1-201510171439.jpg

Ebből a szilvából sütöttem csinos és persze nagyon ínycsiklandó pitét. A gerezdekre vágott szilvát körkörösen helyeztem el a némi zsemlemorzsával és őrölt mandulával megalapozott omlós tésztán, ezzel is biztosítva a gyümölcs számára, hogy ne dőljenek el sütés közben, valamint kiküszöbölve, hogy a hő hatására keletkező gyümölcslé eláztassa a tésztát. Jóllehet a szilvához, szilvás desszertekhez általában fahéjat szoktak használni, én most gyömbérrel és vaníliával dolgoztam. Egy jó pite nálam mindig rengeteg gyümölcsöt tartalmaz, és kevés, de finoman omlós tészta veszi körül. Egyszerre érezni benne a szilva zamatát, enyhén pikáns és kellemesen édes, de egyáltalán nem túlzottan. A gyömbér és a vanília egyáltalán nem tolakodó, épp csak harmonizálja az ízeket: ha megkóstolja az ember, az az érzése támad, úgy jó, ahogy van!

Az eredmény pedig: roppanós szilvával gazdagon kirakott pite lett, ami amellett, hogy igen mutatós, hihetetlenül finom is. A látvány alapján bárki bezsebelheti az elismerő pillantásokat, milyen elképesztő munka rejlik a süteményben, pedig csak egy kis odafigyelést igényel, és garantált a tökéletes eredmény!

Angelino szilvás pite

 122967_szilvas-pite4-201510171439.jpg

Hozzávalók egy 24 cm-es tortaformához:
50 dkg kerekszemű, kemény japán szilva
15 dkg süteményliszt + egy kevés a nyújtáshoz
5 dkg porcukor + 2-3 dkg a szóráshoz és az alapozáshoz
8 dkg hideg vaj
1 csipet só
1 db közepes méretű tojás sárgája
1 teáskanál őrölt gyömbér
1 rúd vanília kikapart magjai
1 evőkanál zsemlemorzsa
1 evőkanál őrölt mandula (dióval vagy mogyoróval is helyettesíthető)
2 evőkanál pikáns sárgabaracklekvár

Elkészítés: A tésztához a lisztet tálba szitálom, hozzáadom a cukrot, csipetnyi sót, ½ rúd vanília kikapart magjait. Elkeverem, majd nagylyukú reszelőn hozzáreszelem a hideg vajat. Az egészet alaposan elmorzsolom, végül hozzáadom a kissé felvert tojássárgáját, és gyors mozdulatokkal tésztává dolgozom. Ha megvagyok, frissen tartó fóliába csomagolom, és ½ órára hűtőszekrénybe küldöm.
Amíg a tészta pihen, előkészítem a többi hozzávalót. 2-3 dkg porcukrot átszitálok, hozzákeverem az őrölt gyömbért és a maradék vaníliarúd magjait. A gyömbéres keverék felét tálba kanalazom. Hozzáadom a zsemlemorzsát, az őrölt mandulát, elkeverem.
A sütőt 175 fokra előmelegítem.
A kerek tortaforma alját és oldalát egyaránt kibélelem sütőpapírral – hogy biztosan a helyén maradjon, egy kevés vajjal rögzítem a papírt.
A szilvákat kimagvalom, gerezdekre darabolom.
A tésztát nagyjából 3-4 mm vékonyságú körlappá nyújtom. Kibélelem vele a tortaformát úgy, hogy a peremére is jusson legalább 2 cm magasságig. A tészta alját villával kissé megszurkálom. Sárgabaracklekvárral megkenem a pite kerek alját, majd megszórom a mandulás, zsemlemorzsás keverékkel.

 

 

A szilvagerezdeket kívülről befelé haladva szorosan egymás mellé rakosgatom. Mikor elkészültem, megszórom a félretett cukros-gyömbéres-vaníliás keverék felével, és 55-60 perc alatt készre sütöm. Mikor elkészült, rácson hagyom kihűlni, és a maradék cukorral meghintem.
Igaz, hogy nagyon csábító az illata már melegen is, de szobahőmérsékleten szeletelhető és élvezhető igazán.

 

 

Könnyű, gyümölcsös és nagyon zamatos desszert, amit sokkal egyszerűbb elkészíteni, mint az első pillantásra látszik.

Habliliom

Friss oregánóval marinált csiperke

A friss csiperke, legyen barna vagy fehér, egyaránt remek alapanyag! Szívesen készítek belőle finomságokat.

Nem vitás, ma már aligha akad olyan leleményes konyha, ahol kizárólag bundázva kerülne tányérra. Jóllehet finom dolog a rántott gomba, de a csiperke még számos formában tálalható. Aki a pikáns ízek barátja, ebben a receptben nem fog csalódni!

A sok helyen kapható barna csiperke ízei kissé még az erdei gombákra is emlékeztetnek. Ezt a jelleget néhány fűszerrel érdemes kicsit erősíteni is. Néhány fűszer, kis rafinéria, és el is készül ez az ínycsiklandó fogás.

 

A marinálás vagy marinírozás régi eljárás, amelyet elsősorban húsoknál vagy halaknál szoktak alkalmazni. A halhatatlan Ínyesmesternél pl. a marinírozott tonhal gyakorlatilag egy citromos, tárkonyecetes majonézzel locsolt konzervhal. Ha pedig az ember felcsapja generációk alapszakácskönyvét, a "Horváth Ilonát", a marinírozott hal címszó alatt gyakorlatilag egy hagymás, fűszeres ecetben érlelt sült hal receptjét találja.

Az eljárás persze, miként a marináló lé összetétele is, többféle lehet. Gyakorlatilag felfogható gyors pácolásként is a marinírozás, mert a sónak és valamilyen savas anyagnak, legyen az citromlé, bor vagy ecet (esetleg ebből is, abból is egy kevés), fontos szerep jut. Marinálni nem csupán halakat (még ha az általunk ismert, adatolt magyar konyha elsősorban sokáig erre is fókuszált), de gombákat és zöldségféléket is lehet minden különösebb nehézség nélkül. Remek lesz a végeredmény! A marináló lébe sok minden kerülhet a són és savanyúságért felelős összetevőn kívül. Lehet benne hagyma, fűszerek, olaj. 2_kep_ketfele_olaj_es_ecet.jpg

Ezúttal olyan hidegen tálalt fogást készítettem, ami nagyon egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, friss vagy pirított kenyérrel tálalva a legjobb.

Bár az oregánó a háztartások többségében szárított formában gazdagítja az olasz konyhából jól ismert fogásokat, aki csak teheti, próbálja ki friss zöldfűszerként! Így lényegesen zamatosabb, mint szárítva. Nem egyszerűen különlegesebbek, frissebbek az aromái, de az oregánó (a köznyelvben gyakran szurokfűként vagy balzsamfűként is emlegetik) valódi gyógyhatású fűszernövény. Közismert gyulladáscsökkentő hatása, de remek étvágygerjesztő is, sőt antiszeptikus (fertőzés-megfékező) hatásai is bizonyítást nyertek. Tele van a szervezet számára hasznos ásványi anyagokkal (többek között kalcium, vas, cink, magnézium, kálium, sőt némi réz, mangán és bór is található benne). Remek antioxidánsnak számít. A vitaminok közül A- és C-vitamin található benne nagyobb mennyiségben. Talán kevésbé közismert, hogy a  hazai kiskertekben is régóta jelen van, gyakran a majoránna alternatívájaként is használták. 

A gomba és az oregánó párosítása nem egyszerűen remek ízkombináció, de a gyomrot sem terheli meg ez a fogás, különösen, hogy pikáns elemek is kerültek bele. A friss oregánó volt tehát a legfontosabb fűszer, amit használtam hozzá, és gyakorlatilag alig több mint negyedóra alatt elkészült. Csupán arra kellett várni, hogy a frizsiderben kissé lehűljön.

Friss oregánóval marinált csiperke

 

Hozzávalók 4 személyre előételként:


50 dkg apró szemű barnacsiperke (fehér csiperkével, vegyes erdei gombákkal is pompás)
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál szarvasgombás olívaolaj (elhagyható)
1 csokor friss oregánó
1 kis csokor friss petrezselyemzöld finomra aprítva
1 mokkáskanál őrölt rozmaring
1,5 evőkanál vörösborecet
1,5 evőkanál balzsamecet
só, bors, koriandermag – ízlés szerint

Elkészítés: A gombákat megtisztítottam, ½ cm vastag szeletekre vágtam. A petrezselymet nagyon finomra aprítottam, az oregánó leveleit lecsipkedtem, felaprítottam, egy kis ágat félretettem a díszítéshez.
Vastag falú serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, rádobtam a gombaszeleteket, sóztam, frissen őrölt borssal és koriandermaggal fűszereztem, 2-3 perc alatt megpirítottam. Végül hozzákevertem az aprított zöldfűszereket és a szarvasgombás olívaolajat. Kissé hűlni hagytam, majd a kétféle ecettel meglocsoltam, alaposan átkevertem, szobahőmérsékletűre hűtöttem. Ezt követően 15 percre (illetve tálalásig) lefedve hűtőszekrénybe helyeztem.

A fűszeres, savanykás pác, amibe azért raktam kétféle ecetet, hogy ne legyen túlságosan erőteljes a savanyú íz, tökéletesen átjárta a gombát. A szarvasgombával ízesített olaj pedig egészen különleges, mély ízekkel gazdagította a friss zöldfűszerekkel ízesített fogást, ha nincs ilyen otthon, el is hagyható persze.

 

Friss kenyérrel tálaltam. Aki szereti, nyugodtan kitunkolhatja a levét – milyen remek dolog is az!

Habliliom

Quiche háromféle sajttal és koktélparadicsommal

A szemet gyönyörködtető, apró, ízekben ilyenkor igazán gazdag koktélparadicsomok nem csupán salátákhoz, szendvicsekhez bizonyulnak jó választásban, de a quiche-ben, vagyis töltött francia lepényben is remek összetevőt alkotnak.

A quiche eredetileg Lotharingiából indult világhódító útra a 19. század közepén. Bár mindenki francia specialitásként ismerte meg – igaz, hogy csupán az 1950-es években jutott el a tengerentúlra, és Európa számos országában is jórészt a 20. század második felétől lett mind népszerűbb –, valójában a neve egy elzászi elfranciásodott szó. Az első kerek formában sült omlós tésztájú, sós lepényeket, amelyek töltelékében akkor még egyáltalán nem volt sajt, Kichelnek hívták, ami megfelel a német Kuchen (sütemény) szónak. A hagyományosan szalonnával, esetleg hagymával és tojással töltött quiche azóta természetesen már nagyon sokféle formában és rakománnyal készül – és ha közkedveltségében egyelőre nem is éri el a pizzát, a „gyorsan valami látványos finomságot” versenyben biztosan dobogóra kerülne. 

koktelparadicsomos_quiche13.jpg

Most olyan változatban sütöttem, amelynek a tésztája gazdagabb a hagyományosnál, és a töltelék is olyan, amit gyerekek-felnőttek egyaránt szívesen fogyasztanak.

A koktélparadicsom nagyobb méretű rokonainál koncentráltabb zamatokkal rendelkezik, amelyek hő hatására még fokozódnak – arról persze megoszlanak a vélemények, hogy szükséges-e hámozni vagy sem, én most a hámozás mellett döntöttem, akit nem zavar a sütés közben szétnyíló paradicsomhéj, ezt a műveletet nyugodtan kihagyhatja!

koktelparadicsomos_quiche04.jpg

A túró lényegében sajtféle, mellette pedig még két másik is szerephez jutott a töltelékben, így lett ez a lepény háromsajtos, paradicsomos, színes, nyári fogás.

Quiche háromféle sajttal és koktélparadicsommal

koktelparadicsomos_quiche11.jpg

Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű lepényformához:

A tésztához:
15 dkg finomliszt
3 dkg reszelt keménysajt (pl. Grana Padano)
7 dkg hideg vaj
2 evőkanál jéghideg víz
1 mokkáskanál tengeri só
¼ mokkáskanál frissen őrölt bors
½ mokkáskanál őrölt rozmaring

A töltelékhez:
25 dkg koktélparadicsom
25 dkg sovány tehéntúró
5 dkg reszelt félkemény füstölt sajt (pl. trappista, edámi)
3 dkg reszelt keménysajt (pl. Grana Padano, parmezán)
2 egész tojás
2 evőkanál tejföl
egy jó maréknyi aprított zöldfűszer (bazsalikom, oregánó, petrezselyemzöld vegyesen)
tengeri só, frissen őrölt bors - ízlés szerint

koktelparadicsomos_quiche05.jpg

Elkészítés: A lepényformát sütőpapírral béleltem. A tésztához a lisztet tálba szitáltam, hozzáadtam a sót és a többi fűszert, belereszeltem a sajtot, valamint a hideg vajat, és gyors mozdulatokkal zsemlemorzsa-állagúra dolgoztam. Két kanál jéghideg víz hozzáadásával tésztává gyúrtam. 
Enyhén lisztezett felületen akkora körré nyújtottam, hogy kényelmesen kibélelhessem vele a formát. A tésztát a formába helyeztem, és betettem a frizsiderbe annyi időre, amíg előkészítettem a tölteléket.

A koktélparadicsomok héját kereszt alakban bemetszettem, 2 percre forró vízbe dobtam, meghámoztam.
A sütőt (légkeverés mellett) előmelegítettem 175 fokra.
A túrót, a kétféle sajttal, tejföllel, tojásokkal és a fűszerekkel botmixerrel összedolgoztam.

A tésztát villával alaposan megszurkáltam – így nem púposodik fel a tészta az elősütés során –, és az előmelegített sütőben 10 percig sütöttem. A felületén kissé megszilárdult tésztára halmoztam a sajtos keveréket, majd rábiggyesztettem az egész koktélparadicsomokat, frissen őrölt borssal bőségesen meghintettem.

koktelparadicsomos_quiche08.jpg

További 30-35 perc alatt aranysárgára sütöttem. Friss bazsalikomlevelekkel díszítettem.

Melegen, de nem forrón tálaltam, bár ha lett volna még némi türelem, langyosan illett volna, úgy a legtökéletesebb.

koktelparadicsomos_quiche16.jpg

Akár előző nap is elkészíthető, kirándulásra, piknikre épp olyan remek, mint ebédre, vacsorára, vagy a munkahelyre elcsomagolva.

Habliliom

 

Olívás sajtkrémmel töltött paprikatekercsek

Ha nyár, akkor csakis könnyű, színes, gyorsan elkészíthető, frissítő fogásoké a főszerep a konyhában. Jöhetnek a fingerfoodok, a hűthető, frissítő, színes falatok!

Igazán bőséges a kínálat mostanában kápiából, ami hideg paprikatekercsekhez - vagy ha úgy tetszik: hidegen töltött paprikához is kiváló. Természetesen ez a könnyed fogás nem igazán áll rokonságban a hagyományos töltött paprikával, ha csak annyiban nem, hogy lészegét tekintve itt is paprikákat töltök meg, de nincs paradicsommártás, nincs húsos töltelék, és nincs főzés (csak némi grillezés a paprikák tekintetében).

kremsajttal_toltott_paprika09.jpg

Az előre elkészíthető, változatosan kínálható grillezett paprikából mostanában sokféle fogás készül itt a konyhában. most egy könnyű és egyszerű előétel főszereplőjévé lépett elő nagy kedvencem, a kápia. Ennek a paprikának az egyik nagy előnye, hogy igencsak jól tűri a tárolást, a frizsider zöldséges rekeszében, akár 2 hetet is kibír – hétvégi házba éppúgy szállítható, mint amilyen remekül elkészíthető viszonylag kevéssé felszerelt konyhákban is (akár nyaralás alatt). Vagyis ha már gyakran került asztalra lecsó, palacsinta és más népszerű nyári eledel, elő a kápiákkal, és irány a sütő!

Nagyjából 200 fokra előmelegített sütőben 15 perc elegendő a közepes méretű daraboknak – akkor sült tökéletesre, ha fekete foltok jelennek meg vékony héján. Aztán az ember előkap egy nejlonzacskót, pár perc türelem, és nemcsak a fényes héj távolítható el könnyedén, de a csumázás is sokkal egyszerűbb. Az így előkészített paprikából készült már itt a konyhában antipasti, de szinte kínálják magukat a szépséges paprikaszeletek a további ötletekhez.

kapia_paprikak04_1.jpg

A kissé édeskés, zamatos zöldséghez bátran lehet fűszeres hozzávalókat társítani. Ezúttal a frissesség jegyében natúr krémsajt, pácolt, fekete olíva és egy jókora csokor aprított petrezselyemzöld képezte a töltelék alapját, ami több mint nagyszerű kombinációnak bizonyult. Ezt a falatkát, ami hamisítatlanul töltött paprika, sikerrel lehetne nevezni egy „négy hozzávalóból könnyedén finomat” versenyre is, de ennél sokkal fontosabb, hogy nagyon finom!

kremsajttal_toltott_paprika03.jpg

Előételként kínáltam, de a látványos és igencsak ízletes vastagabb paprikaszeletek bármely büféasztalon is a legnépszerűbb falatkák közé kerülhetnek.

Kezdők is könnyen learathatják vele az elismerés babérjait, mert az elkészítése valóban nem igényel komolyabb konyhai jártasságot.

Olívás sajtkrémmel töltött paprikatekercsek

kremsajttal_toltott_paprika10.jpg

Hozzávalók 4 személyre előételként:
4 db közepes méretű kápia paprika
10 dkg jó minőségű natúr krémsajt
1 evőkanál jóféle fekete olívabogyó finomra aprítva
1 nagy csokor friss petrezselyemzöld
frissen őrölt bors, tengeri só - ízlés szerint

Elkészítés: A sütőt 200 fokra előmelegítettem, a paprikákat egy alufóliára fektetve 15-18 perc alatt megsütöttem. Azon melegében becsúsztattam mindet egy nejlonzacskóba, és 10 percig állni hagytam. Közben egészen finomra vagdostam az olívát, a petrezselymet, és a fűszerekkel együtt hozzákevertem a krémsajthoz.

kremsajttal_toltott_paprika04.jpg

A kihűlt paprikákat meghámoztam, kicsumáztam, majd mindegyikből 2-2 szép szeletet vágtam. A paprikaszeleteket 1 púpozott teáskanálnyi töltelékkel megkentem, felcsavartam, és 15 percre betettem a hűtőszekrénybe. Tálalás előtt mindegyiket félbevágtam, és enyhén pirított kenyérszeletekre rakosgattam.

Kínálható önállóan is, de kerülhetnek a csinos szeletek hidegtálakra is. Ha előző nap készül, a paprikatekercseket érdemes zárt dobozban tárolni a hűtőszekrényben, és csak közvetlenül tálalás előtt szeletelni. Könnyű, frissítő és nagyon zamatos ínyencség – a sütési időt nem számítva valóban percek alatt elkészül!

Habliliom

Mücver – melegen, hidegen, színesen!

A mücver lényegében nem más, mint kis kerek, alapvetően cukkini vagy zsenge tök  felhasználásával készített lepényke. Vigyázat, nem lehet abbahagyni!

A mücver a török gasztronómia egyik remek darabja, évszaktól függetlenül, receptúrájában is remekül variálható előétel, köret, snack - attól függően, ki milyen formában fogyasztja. Nyáron különösen gyakran készül belőle nálunk tisztes porciónyi többféle összeállításban, többféle mártogatóval.

cukkinis_szines_repas_lepeny16.jpg

 A mücver sok szempontból hasonlít a nálunk is oly kedvelt rösztire, sőt a tócsnira vagy lapcsánkára, a latkeszre, vagyis a burgonya felhasználásával készített kisméretű lepényekre, palacsintafélékre. Készítettem már hasonlót csicsókával.

Jóllehet szülőhazájában is számtalan recept alapján készül, és olykor a burgonya is előfordul a hozzávalók között, legfőbb összetevője általában mégis a tök vagy a cukkini. Arról megoszlanak a vélemények, hogy előzetesen besózásra kerül-e ez a könnyű zöldségféle vagy sem (nálam általában nem), de az biztos, hogy a mücverek többségének ez a meghatározó alkotóeleme. Ezen túl kerülhetnek bele egyéb zöldségfélék (hagyományosan a legegyszerűbb változatokhoz hagymaféléket használnak még), sőt mindig helye van benne némi sajtnak (ez lehet feta vagy akár edámi-, illetve ementáli-típusú félkemény sajt is), tojásnak, friss vagy szárított fűszereknek, némi lisztnek, olykor sütőpornak. Számtalan módon variálható, az évszaktól, valamint a háztartásban fellelhető alapanyagoktól függően alakítható.

A kelet-mediterrán mezzéknek épp annyira szerves részét képezheti, mint egy könnyű nyári ebédnek vagy vacsorának, de piknikre is kiváló. A mücver nagy előnye, hogy melegen és hidegen egyaránt pompás. Ha kínálunk hozzá némi mártogatót, akár könnyed főfogásként is megállja a helyét.

cukkinis_szines_repas_lepeny02.jpg

Friss cukkini, színes sárgarépa és némi friss csiperke is akadt most a konyhában, így alapvetően ezekből az alapanyagokból állt össze a mostani variáció. Jóllehet hagyományos sárgarépával is tökéletes lesz, így kétségkívül érdekesebb, mi tagadás: színesebb lett a mücver alapja.  Rendszerint több-kevesebb olajban szokták kisütni a kis lepényeket, a magam részéről gyorsabb és olajkímélőbb (no meg persze egészségesebb) megoldást szoktam alkalmazni.

cukkinis_szines_repas_lepeny06.jpg

Némi olajjal megspriccelt, sütőpapírral borított tepsire helyezem a kis halmokat, majd 15-20 perc alatt (némi egyszerű forgatási manővert is bevetve) sütőben sütöm tökéletesre.

Igazi könnyed fogás – bármikorra. Ráadásul összeállítani is könnyű, gyorsan elkészül – nem lehet belőle elegendőt készíteni!

Mücver színes répákkal, fűszerekkel

 cukkinis_szines_repas_lepeny09.jpg

Hozzávalók (34-36 db 4 cm átmérőjű lepénykéhez):

20 dkg zsenge cukkini (1 kisebb példány)

2 db kisebb színes sárgarépa (vagy hagyományos sárgarépa, összesen 15 dkg)

2-3 db közepes méretű csiperke (10 dkg)

1 evőkanál finomra aprított snidling

1 evőkanál finomra aprított petrezselyemzöld

1 teáskanál szárított rozmaring

10 dkg edámi sajt (ízlés szerint trappistával, ementálival vagy épp gomolyával is helyettesíthető)

2 db kisebb méretű tanyasi tojás

2 nagy evőkanál sűrű, görög joghurt

3 csapott evőkanál finomliszt

1 csapott teáskanál sütőpor

tengeri só, frissen őrölt bors – ízlés szerint

2-3 evőkanál olívaolaj a sütéshez

Elkészítés:

A sütőt 180 fokra előmelegítettem (légkeveréses üzemmódban), két nagy gáztepsit sütőpapírral borítottam, és nagyjából 1 ½ evőkanál olívaolajat spricceltem mindegyik tepsire.

cukkinis_szines_repas_lepeny03.jpg

A cukkinit alaposan megmostam, a sárgarépákat mosás után meghámoztam, a gombákról minden szennyeződést eltávolítottam. Nagylyukú reszelőn lereszeltem mindhárom zöldségfélét, valamint a sajtot. A snidlinget (metélőhagymát), valamit a petrezselyemzöldet finomra aprítottam, és a zöldségekhez adtam. Alaposan elkevertem. Egy kisebb tálban a tojást a joghurttal, a többi fűszerrel kézi habverővel alaposan elkevertem, majd hozzászitáltam az előzetesen sütőporral elegyített lisztet. Sűrű, palacsintatésztára emlékeztető állagúnak kell lennie.

A tésztát a zöldségekre kanalaztam, és az egészet alaposan átforgattam.

cukkinis_szines_repas_lepeny04.jpg

Kis kerek evőkanállal apró halmokat rakosgattam az előkészített tepsire. A kanalat érdemes hideg vízbe mártani, hogy könnyebben adagolható legyen.
cukkinis_szines_repas_lepeny14.jpg

A tepsiket egymás alá betettem a sütőbe, 5 perc elteltével megcseréltem a tepsik sorrendjét. Újabb 5 perc múlva, mikor már kissé megszilárdultak, egy lapát segítségével minden mücvert megfordítottam, és további 5 percig sütöttem. A végén visszafordítottam őket, és 1-2 percet hagytam még a sütőben.

cukkinis_szines_repas_lepeny15.jpg

Tálra szedtem.

Így magában akár bor- vagy sörkorcsolyaként is tálalható, de igazán feldobja némi joghurtos vagy tahinás, friss zöldfűszerekkel is gazdagított mártogató szósz.

Könnyű, zamatos, egészséges és nagyon finom! Rendszerint még melegen elfogy, de ha marad belőle, valóban kitűnő langyosan és hidegen is.

Habliliom

Könnyű, nyári antipasti

Antipasti. Ki ne hallota volna a kifejezést? Szó szerint annyit jelent: előételek. Nagyobb közértek, piacok csemege pultjaiban csinos tálakra rendezve vagy épp üvegekbe zárva csábító finomságok sokaságával lehet találkozni ma már idehaza is. A rendes olasz vendéglők kínálatáról nem is szólva, ahol komoly a kínálat mindenféle grillezett zöldségekből, halakból, salátákból.

Előétel, vagyis antipasto bármi lehet, ami meghozza az étvágyat az elkövetkező menüsorhoz. Nem oly régi találmány, de azért néhány százéves múlttal büszkélkedhet. Reneszánsz kori olasz vagy francia főúri étkezések bevezetőjeként jelentek meg a kis adagban szervírozott étvágygerjesztő falatok, amelyek alapvetően két csoportra oszthatók: hideg vagy meleg előételekre.  Az sem véletlen, hogy a mediterrán vidékeken van igazán hagyománya mindkét fajtának, azonban a különböző konyhák egymásra hatásának - és persze nem utolsó sorban a világméretű turizmusnak - köszönhetően az elmúlt közel száz év alatt szinte mindenütt megismerkedtek az ínyencek ezzel a nagyszerű műfajjal.

antipasti_paprikaval_kaprival08.jpg

A hagyományosnak tekintett magyar konyháról a legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy változatos előételek sokaságát sorakoztatná fel.Ha mégis előétel kerül a menüsorba (az etikett szerint a levest követően), az rendszerint az ünnepi étkezések részét képezi. 

Megfontolandó azonban, főként nyáron, hogy egy jó kis antipastóval akár egy könnyű vacsora is bevezethető vagy épp ki is váltható.

Alapvetően nagyon szeretem a salátákat, savanyúságokat, így a marinált gombák, zöldségek is nagy kedvenceim. A készen kapható vagy éttermekben kínált antipastival kapcsolatban az egyetlen probléma (túl a borsos áron), hogy igencsak sok olajat tartalmaznak. Csinos kiszerelés ide, szemkápráztató tálalás oda, antipasti nyár derekán bizony fillérekből is kihozható odahaza, ráadásul, ha az ember maga szerzi be, garantáltak a jó minőségű alapanyagok is.

antipasti_paprikaval_kaprival03.jpg

Grillezett piros kápiával és cukkinivel készítettem ezúttal egy könnyű finomságot – a szokásosnál lényegesen kevesebb olaj felhasználásával. Ez persze azt is jelenti, hogy a fűszerezés, a csökkentett olaj nem a télire eltett zöldségek és gyümölcsök sorába emeli ezt az ínyencséget. Hűtőszekrényben, jól záródó üvegben viszont akár 2 hétig is zavartalanul eláll, pontosabban elállna, ha nem fogyna el.

Nem vitatom, hogy az antipasti a főétkezés bevezetője, nyári kánikulában viszont valóban akár önmagában vagy néhány szelet sajttal is remek megoldás vacsorára. Mellesleg nyaralás idején is jól jöhet, ha az egész heti kosztról kell gondoskodni. Előre legyártható, és tényleg jól tűri a tárolást – ez egyben a hátránya is, türelemmel ki kell várni, amíg az ízek összeérnek. Lehetséges, hogy első hallásra túlságosan markánsnak tűnik az öntet, de nem szabad elfeledkezni róla, hogy a kápia enyhén édeskés zamatokkal, míg a cukkini gyakorlatilag semleges ízekkel rendelkezik, ezért is fűszerezhető remekül.

Antipasti kápiával, cukkinivel és kapribogyóval

antipasti_paprikaval_kaprival09.jpg

 

Hozzávalók (nagyjából 2-3 db 2, illetve 2,5 dl űrtartalmú üveghez):
4 db nagyobb piros kápia paprika (kb. 70 dkg)
1 db közepes méretű cukkini (kb. 40 dkg)
1 púpozott evőkanál kapribogyó
2 evőkanál + 1 teáskanál extraszűz olívaolaj
4 evőkanál fehérborecet
1 teáskanál tengeri só + 1 jókora csipet a cukkini sütéséhez
1 teáskanál szárított oregánó
½ teáskanál cukor
frissen őrölt bors – ízlés szerint

Elkészítés: A zöldségeket alaposan megmosom. A sütőt grillfokozatra állítom.
A paprikákat 200 fokon kb. 15-20 perc alatt megsütöm. Akkor készültek el, ha fényes héjuk felpúposodik, enyhén fekete foltos lesz.
Amíg a paprikák sülnek, teáskanálnyi olajat hevítek egy nagyobb serpenyőben, a cukkinit éles késsel vagy szeletelővel 2 mm vékonyságúra karikázom. A már forró olajban kevés sóval épp csak 2-3 perc alatt átpirítom. Maradjon roppanós!
Ha a paprikák megsültek, nejlonzacskóba rakosgatom, és megvárom, míg szobahőmérsékletűre hűlnek. Ekkor meghámozom, kicsumázom, 4 cm hosszú, 2 cm széles darabokra vagdosom.
Az öntethez az ecetet, olajat, sót, cukrot, borsot és oregánót alaposan összekeverem. A grillezett zöldségeket a kapribogyóval salátástálba halmozom, meglocsolom az ecetes öntettel.
Akár a tálban is lehűthető, de akinek kevesebb hely áll rendelkezésére a frizsiderben (nálam ez állandó probléma), vagy hosszabb eltarthatóságra gondol, nyugodtan pakolja üvegekbe az eredményt felöntve annyi öntettel, amennyi kényelmesen ellepi a hozzávalókat. Legalább 4 órát, de inkább egy éjszakát mindenképp érdemes hűteni, hogy az ízek összeérjenek.

antipasti_paprikaval_kaprival16.jpg

Egy szelet teljes őrlésű kenyérrel igazán könnyű előétel vagy vacsora is lehet, különösen ha néhány szelet sajttal, netán többfélével, esetleg sonkával, szalámival stb. is kiegészül a kínálat.

antipasti_paprikaval_kaprival19.jpg

Ez az antipasti (a többféle zöldség indokolja talán a többes számot) remek köret is lehet tepsiben sült fűszeres krumpli mellé vagy sültekhez, grillezett halakhoz, húsokhoz, de még zöldségekhez, bundázott finomságokhoz is.

Habliliom

 

 

Mediterrán marcipán-mandulatorta nyári gyümölcsökkel

Nagy barátja vagyok a könnyű, mediterrán konyhának, amelynek szerves részét képezik a desszertek. A mandula vagy a belőle készített marcipán számos déli konyha desszertrepertoárjának meghatározó összetevője. Krémes finomságokhoz épp oly tökéletes, mint aprósüteményekhez vagy könnyű, kevert tésztákhoz, tortákhoz.

Most olyan nyári tortát sütöttem, ami nem tartalmaz krémes tölteléket, mégis pihe-puha, könnyű, ízekben gazdag, rafinált. A szezonális gyümölcsök pedig nem egyszerűen a látványt és a színek összhatását teszik kellemessé, de a tésztába csak félig süllyedt zamatos őszibarack és a friss fekete áfonya ízei teljesítik ki a zamatokat, tökéletesítik a mediterrán torta állagát.

mandula-marcipan_torta_nyari_gyumolcsokkel09.jpg

Az elkészítése kezdőknek sem okoz gondot, de gyakorlottak számára is igazi örömet jelent. Igaz, hogy a sütőben nagyjából 45-50 percet kell eltöltenie, de megéri a várakozást! Hihetetlenül ízletes finomság, amit a dél-olasz cukrászdák felejthetetlen emlékei ihlettek.

Marcipán-mandulatorta őszibarackkal és áfonyával koronázva

 mandula-marcipan_torta_nyari_gyumolcsokkel11.jpg

Hozzávalók (24 cm átmérőjű, levehető peremű tortaformához):

4 db közepes méretű tanyasi tojás szétválasztva

18 dkg porcukor

2 csomag vaníliás cukor

10 dkg nyers marcipánmassza (nagylyukú reszelőn lereszelve)

15 dkg puha vaj

13 dkg süteményliszt

7 dkg őrölt mandula

1-2 csepp mandulaesszencia (ennek híján mandulaaroma)

7 gr sütőpor (1/2 csomag)

1 nagy csipet só

1/2 dl jó minőségű pálinka (pl. barackpálinka)

2-3 db érett őszibarack

1 maréknyi friss fekete áfonya

A tálaláshoz: vaníliával kevert porcukor

Elkészítés:

A hozzávalókat kimértem. A lisztet, sót, sütőport és az őrölt mandulát egy tálban elkevertem, félretettem. Az őszibarackot forró vízzel leforráztam, a héját eltávolítottam, vékony gerezdekre szeleteltem. Az áfonyát megmostam, lecsepegtettem.

A tojásokat szétválasztottam. A fehérjét egy tálban kemény habbá vertem.

A tortaformát sütőpapírral béleltem, a sütőt 170 fokra előmelegítettem (légkeveréssel).

A tojások sárgáit egy másik edényben a kétféle cukorral, mandulaesszenciával fehéredésig kevertem, majd a konyhai robotgép folyamatos üzemmódja mellett hozzáadtam a puha vajat és további 2-3 percig kevertem, ekkor hozzáadtam reszelt marcipánmasszát, és az egészet könnyű krémmé kevertem. Belelöttyintettem a pálinkát. Még mindig folyamatos keverés mellett kanalanként beledolgoztam a mandulás-lisztes keveréket. A robotgépet kikapcsoltam, méretes fémkanállal határozott mozdulatokkal beledolgoztam a fehérjéből vert kemény habot.

mandula-marcipan_torta_nyari_gyumolcsokkel02.jpg

A tésztát belekanalaztam az előkészített tortaformába, majd a tetejére rakosgattam az őszibarackot és az áfonyát úgy, hogy a peremre kerültek szép egymásutánban a barackgerezdek, középre pedig az áfonyaszemek.

Az előmelegített sütőben 45-50 perc alatt pirosra sütöttem. Mivel minden sütő másként működik, 40 perc elteltével feltétlenül érdemes tűpróbát végezni, hogy átsült-e a tészta! Ha a beleszúrt tűn nem marad tészta, elkészült.

mandula-marcipan_torta_nyari_gyumolcsokkel05.jpg

Még melegen meghintettem vaníliával kevert porcukorral, rácson hagytam hűlni, és csak langyosan szeleteltem. Igazából érdemes lett volna kivárni, míg teljesen kihűl, de az illatok csábítása eltérített.

Különlegesen puha, szaftos, aromás, könnyű torta, ami délutáni kávé mellé, uzsonnára egyaránt pompás, de grillpartyra, kirándulásokhoz, piknikre is nagyszerű, mert szállítani sem nehéz.

mandula-marcipan_torta_nyari_gyumolcsokkel07.jpg

Ha marad belőle, állaga másnap is tökéletes, de nyári melegben mindenképp érdemes frizsiderbe tenni.

Habliliom

Frissítő zöldfűszeres lepény zsenge sóskával, gombaszeletekkel koronázva

Friss fűszernövényekkel mindig igazi öröm ínycsiklandó fogásokat kiötleni. Hát még akkor, ha egy hagyományosan főzelék, illetve mártás alapjaként ismert zöld leveles átlényegül fűszernövénnyé!

Friss, nagyon zsenge sóska, petrezselyemzöld, valamint snidling (metélőhagyma) érkezett vidéki kiskertből a konyhába. Nagyszerű kincsek, tele vitaminnal, ásványi anyaggal.

Arra gondoltam, mi volna, ha egyetlen fogásba komponálnám őket, méghozzá úgy, hogy valami különlegesen ízletes, mégis rendhagyó, de viszonylag gyorsan kivitelezhető fogás legyen az eredmény.

soskalepeny11.jpg

A sóska egy jó maréknyi volt, 15 dkg összesen. Bár gyerekkoromban lelkesen rágcsáltam a frissítő, pikáns sóskaleveleket csak úgy magában, a sóskamártás finoman szólva sem tartozott a kedvenceim közé. Nincs mit szépíteni: nem szerettem. Persze gyerekként az ember sok mindennel van így, de a sóskamártás (ellentétben pl. a spenóttal) máig nem került fel az étlapra. Ebben persze szerepet játszik, hogy soha, egyikünk sem érzett olthatatlan vágyat iránta. Most viszont annyira ígéretesek és zsengék voltak az ajándékba kapott levelek, hogy úgy éreztem, leküzdöm a gyerekkori ellenállást. Mivel frissen ropogtatva ezúttal is remek volt a sóska, kieszeltem azt a kombinációt és fűszerezést, amiben a sóska markáns aromái nem túlzók, mégis remekül harmonizálnak a többi összetevővel.

Gyakorlatilag sikerült átértelmeznem a sóskát, és feledve a mártást, fűszernövényként gondoltam rá, és így is használtam.

Tisztában vagyok vele, hogy egyetlen recept csak kis lépés a gyerekkori vagy menzai rossz élmények feledéséhez, mégis biztatnék minden sóska-sorstársamat, hogy tegyen egy próbát, nem fog csalódni!

soska.jpg

Az egészségükre komoly figyelmet fordító, főzni szerető nők és férfiak jól tudják: a friss, zsenge sóska valódi gyógynövénynek számít. Viszonylag magas gyümölcssav-tartalma teszi élénkítő, frissítő hatású növénnyé. Foszfor, mész, vas, többféle ásványi só is található benne a tekintélyes mennyiségű C-vitamin mellett. Oxálsavtartalmát, a spenótéhoz hasonlóan, érdemes ellensúlyozni a felhasználás során. Vértisztítóként régóta nagy becsben tartja a népi gyógyászat éppúgy, mint a természetes táplálkozás hívei. Nem mellesleg az emberi szervezet vízháztartására is rendkívül kedvező hatást gyakorol: igazi, természetes vízhajtó. Mindemellett erősíti az immunrendszert.

A másik zöldfűszer sokféle friss fűszercsokor összetevője. Valójában a snidling, vagyis hivatalos nevén a metélőhagyma a legkisebb hagymafélének számít, és frissen az igazi. Illóolajtartalma a többi hagymaféléhez hasonlóan magas. Összetételének köszönhetően erősíti az immunrendszert. Többek között kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort és tisztes mennyiségű C-vitamint, valamint A-, többféle B-, K- és E-vitamint is rejt a fűszálnyi snidling. Az iskolában pedig mindenki megtanulta, hogy az A-, D-, E- és K-vitaminok zsiradékkal együtt hasznosulnak igazán a szervezetben (a vajas kenyér snidlinggel a maga egyszerűségében többek között ezért is nagyszerű és tökéletes uzsonna).

A friss petrezselyemzöldről köztudomású, hogy tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal.

Hát, ha ezek a remek tulajdonságokkal rendelkező növények mind kéznél vannak, csakis valami finomság kerekedhet belőlük!

A frizsiderben némi friss fehér csiperke, a mélyhűtőben egy kevés vargánya is akadt, így aztán beindult a képzelőerőm.

Egy friss és szárított fűszerekben bővelkedő igazi egészségőrző lepény kerekedett a hozzávalókból, ami melegen, langyosan, de hidegen is igen kiváló. Egyszerű elkészíteni, és magam is meglepődtem, micsoda pompás ízkompozíciót alkotnak ebben a formában az összetevők! Szó sincs arról, hogy bármelyik alkotóelem dominálna. Remekül kiegészítik egymást, az ízek különlegesek, mégis kiegyensúlyozottak.

A tésztához, ami a klasszikus quiche tésztájának egy kissé felturbózott változata, szárított fűszereket használtam, a töltelékbe viszont bőségesen került friss fűszernövény.

A zsenge sóska tehát minden kétséget kizáróan friss fűszernövénnyé változott.

Zöldfűszeres lepény zsenge sóskával, gombaszeletekkel koronázva

soskalepeny14.jpg

 

Hozzávalók (24 cm átmérőjű piteformához):

 A tésztához:

12 dkg süteményliszt + egy kevés a nyújtáshoz

6 dkg hideg vaj

1 evőkanál hideg víz

1 mokkáskanál tengeri só

1 teáskanál szárított petrezselyemzöld

1 nagy csipet őrölt vegyes bors (vagy fehér bors)

A töltelékhez:

2 dl tejszín (30% zsírtartalmú habtejszín)

2 db közepes méretű tanyasi tojás

5 dkg finomra reszelt edámi sajt

1 teáskanálnyi frissen reszelt parmezán vagy Grana Padano

1 teáskanál olívaolaj

5 dkg vargánya

5 dkg csiperke

15 dkg zsenge sóska

1 nagy csokor friss petrezselyem

1 kis csokor snidling

1 mokkáskanál szárított, őrölt tárkony

1 mokkáskanál szárított, őrölt rozmaring

tengeri só, frissen őrölt bors – ízlés szerint (a sóval szűkmarkúan, a borssal annál nagyvonalúbban bántam)

 

Elkészítés:

A piteformát sütőpapírral béleltem.

A tésztához a lisztet és valamennyi száraz összetevőt tálba szórtam, alaposan elkevertem. apró kockákban hozzáadtam a vajat, gyors mozdulatokkal elmorzsoltam, majd a jéghideg vizet hozzáadva tésztává formáztam.

Enyhén lisztezett felületen akkora körlappá nyújtottam, amekkorával kényelmesen kibélelhettem az előkészített piteformát úgy, hogy a peremre is jutott tészta.

Villával alaposan megszurkáltam, és betettem a frizsiderbe 20 percre.

Közben elkészítettem a tölteléket.

soskalepeny02.jpg

A sóskaleveleket alaposan megmostam, gorombára vágtam, majd szűrkanálba raktam, és forró vizet locsoltam rá, majd azonnal jeges vizet, végül alaposan kinyomkodtam, tálba szedtem. A petrezselymet és a snidlinget finomra aprítottam, egy kevés kivételével a sóskához adtam.

A 1/2 cm vékonyan felszeleteltem (a vargánya elve darabolva pihent a mélyhűtőben), az olívaolajon kevés sóval megpirítottam.

A sajtokat lereszeltem.

A tejszínt, az egész tojásokat az őrölt fűszerekkel és a sóval keverőtálba öntöttem, és kézi habverővel alaposan eldolgoztam. Ekkor hozzáadtam a sóskát, petrezselyemzöldet, snidlinget, valamint a kétféle reszelt sajtot, és botmixerrel pürésítettem az egészet.

A sütőt légkeverés mellett 180 fokra előmelegítettem.

A kihűlt tésztára kanalaztam a tölteléket, a gombaszeleteket a tetejére rakosgattam.

soskalepeny04.jpg

25 perc alatt aranylóra sütöttem. A félretett petrezselyemmel és snidlinggel azon melegében megszórtam.

soskalepeny09.jpg

Egyszerűen mennyei! Ráadásul rendkívül egészséges, sőt még a diétázók is lelkiismeret-furdalás nélkül falatozhatnak belőle.

Habliliom

Cukkini és sült paprika salátába komponálva

Salátázni jó, salátázni izgalmas, változatos, egészséges. 

Jó minőségű, szezonális, friss összetevők, némi kreativitás, vagdosás, reszelés, csipetnyi rafinéria - máris kész egy tartalmas, akár főfogásként is tálalható nyári saláta!

Előfordul, nem is ritkán, hogy egyszerűen kedvem támad olyasmit kipróbálni, ami azért válik izgalmassá, mert a jól ismert összetevők a megszokottól eltérő méretben kerülnek a salátástálba, a fűszerezésük vagy épp az öntet tartalmaz olyasmit, amit korábban nem próbáltam, ettől lesz érdekes és nagyon ínycsiklandó a végeredmény.

cukkini_sultpaprika_csemegeubisalata06.jpg

A piros húsú paprikák (kaliforniai, kápia, paradicsom alakú) valahogy sokkal ízletesebbek, ha magas hőmérséklettel találkoznak. Praktikusan: grillezve, sütve az ízek mélysége is érvényesül a kissé édes, nagyon zamatos zöldségfélében – ezek után pedig érdemes lehűteni, hogy igazán salátába való legyen.

Most a színek és ízek kiegyensúlyozása jegyében olyan salátába komponáltam a sült paprikát, amelyben az édeskés ízeket a friss cukkini és a pikáns csemegeuborka egészíti ki, hogy a végeredmény ne egyszerűen színes, de ízeiben nagyon kiegyensúlyozott, mégis izgalmas legyen. Ráadásul ezúttal a paprikát egészen apróra kockáztam, a cukkinit pedig nagy lyukú reszelővel aprítottam finomra, hogy adott esetben akár egy szelet teljes kiőrlésű kenyérre is halmozni lehessen a piknikezéshez is tökéletes salátából.

Sült paprikás cukkinisaláta pikáns öntettel

cukkini_sultpaprika_csemegeubisalata09.jpg

Hozzávalók 4 személyre:
2 db kisebb méretű cukkini (kb. 40 dkg)
1 kis csokor lila újhagyma
2-3 db piros húsú paprika (kápia vagy kaliforniai)
4-6 apró csemege uborka
1 nagy csokor friss petrezselyemzöld
1 lime leve
1 teáskanál őrölt, szárított tárkonylevél
2 evőkanál majonéz
2 dl natúr joghurt
2 teáskanál olívaolaj
só, bors – ízlés szerint

Elkészítés: A sütőt 220 fokra előmelegítem, a paprikákat 12-15 perc alatt megsütöm. Akkor készült el, ha fényes héja szinte fekete lesz. Néhány percre nejlonzacskóba helyezem, majd meghámozom, kicsumázom, és nagyjából ½ cm-esre kockázom.
A cukkinit nagy lyukú reszelőn lereszelem.
A hagymát egészen finomra aprítom, az olívaolajon épp csak megfuttatom, majd rádobom a cukkinit, sózom, borsozom, de mindössze átforgatom – nem szabad összeesnie, épp csak a levéből enged egy keveset, miközben leheletnyit megpirul. Az egész nem tart tovább 2-3 percnél.
Amíg a cukkini hűl, a csemegeuborkát finom lyukú reszelőn lereszelem, a cukkinihez és a hagymához keverem, majd beleforgatom a paprikakockákat, végül az egészen finomra vagdosott petrezselyemzöldet is.

cukkini_sultpaprika_csemegeubisalata02.jpg

 Egy tálban a majonézt, a lime levét, valamint a tárkonyt és a joghurtot kevés sóval, borssal alaposan összekeverem, a zöldségeket beleforgatom.
Tálalásig hűtőszekrényben tartom.

cukkini_sultpaprika_csemegeubisalata03.jpg

Friss, teljes őrlésű kenyérrel is pompás, de natúr húsok, halak, grillezett vagy bundázott zöldségek körete, sőt  ünnepi lakomák előétele is lehet.

Habliliom