Az egyik első friss, tavaszi zöld leveles zöldségféle a spenót. Tele vitaminokkal, ásványi anyagokkal, ráadásul jól elkészítve számtalan finom és egészséges fogás alapja, érdemes beiktatni a hétköznapokba!
A harsogóan zöld, friss spenótlevelek mostanában rendes méretű hegyekben illegetik magukat a zöldséges standokon. Ilyenkor célszerű igazán valami jó kis spenótos fogáshoz beszerezni ebből a növényből egy-egy rendes porciónyit!
A spenót igen régi kultúrnövény. Régészeti leletek alapján valószínűsíthetően az ókori Perzsiából (ez a terület döntően a mai Irán és környező országainak egy részét jelenti) eredeztethető, ahonnan aztán még az ókorban eljutott Indiába, de az ókori Kínából is maradtak nyomai, ahol egyébiránt „perzsa zöldség” néven ismerték. Természetesen az antik Mediterráneumban is ismerték, Kr. e 827-ben a szaracénoknak köszönhetően jutott el Szicíliába. Európa északabbra fekvő területein azonban a középkor folyamán ismerkedett meg vele a lakosság. A legenda úgy tartja, hogy a firenzei születésű, későbbi francia királyné: Medici Katalin (1519-1589) kedvenc zöldségféléje volt. Mai fogalmaink szerint komoly és határozott marketingmunkát fejthetett ki a spenót és a spenótos fogások mind szélesebb körű megismertetése érdekében, mert gyakorlatilag innentől kezdve jelent meg szélesebb körben különböző nemzetek asztalán.
A spenót (tudományos nevén Spinacia oleracea) igazi kincs a tavaszi friss energiákra, vitaminokra kiéhezett szervezet számára. Amellett, hogy a kalóriatartalma igencsak szerény (10 dkg friss spenótlevél mindössze 23 Kcal), tele van vitaminokkal. Viszonylag magas a C-vitamin (28 mg/10 dkg), de még ennél is magasabb a különféle B-vitaminok (B1, B2, B3, B9) aránya, de A-, D-, E-, továbbá K-vitamint is tartalmaz. Ez utóbbiak zsírban oldódnak, tehát mindenképp tanácsos valamiféle zsiradékkal együtt fogyasztani nem csupán Popeye kedvencét! A szervezet számára fontos ásványi anyagok közül szép mennyiségben található benne többek között magnézium, kalcium, kálium, foszfor, vas és cink is. A lényeg pedig, hogy a tápérték kalóriára vetített aránya a zöldségfélékhez képest messze kiemeli a spenótot az egészséges zöldségfélék sorából. Az sem mellékes, hogy a 94%-a víz.
Magas víz- és rosttartalma, valamint egyéb összetevői valósággal felpörgetik az anyagcserét. Az sem mellékes, hogy olyan antioxidánsok is találhatók benne, amelyek csökkentik a vércukor szintjét. A-vitamintartalma többek között a szép és egészséges bőr, valamint haj megőrzését segíti, K-vitamin-tartalmának köszönhetően a spenótfogyasztás a csontozatot is erősíti, magas káliumtartalma egyebek mellett segít a magas vérnyomás leküzdésében. Klorofilkoncentrációja pedig a karcinogén anyagokkal veszi fel sikerrel a harcot. Szakemberek szerint a nyers spenótból préselt zöldséglé nem egyszerűen tisztító hatású, de a gyors regenerálódást is elősegíti intenzív fizikai vagy szellemi igénybevétel esetén. Vagyis hatékonyan veszi fel a harcot a fáradtság ellen. A friss spenót valódi természetes immunerősítő! A köztudatban régóta tartja magát az a nézet, hogy a spenóttal óvatosan kell bánni oxálsav-tartalma okán. Az oxálsav nem más, mint egy természetes tisztító hatású vegyület. Ennek a nyers spenót esetében általában csak a pozitív hatásai érvényesülnek, nem rakódik le a szervezetben. Problémát akkor okozhat, ha hő hatására egyéb vegyületekkel kristályt alkot, és ha valakiben megvan rá a hajlam, vesekő vagy hólyagkő-lerakódáshoz vezethet – ehhez persze gigantikus mennyiségben kellene mindenféle zsiradék és tejtermék nélküli spenótot fogyasztani.
Természetesen igaz, hogy a hőkezelés hatására a spenótnak is, mint minden egyéb zöldségfélének, a vitamintartalma csökken, de kíméletes feldolgozás esetén sok minden megőrizhető!
Ezúttal egy gyorsan összeállítható, a hétköznapi rohanásba is beilleszthető, kifejezetten alakbarát spenótos fogást készítettem friss spenótból, ami a diétás étrendbe is bátran beilleszthető!
Levelestészta-rolád friss spenóttal és sovány túróval
Hozzávalók (2 db kisebb roládhoz):
1 csomag nyújtott, friss leveles tészta (275 gr-os kiszerelés)
50 dkg friss spenótlevél
25 dkg sovány tehéntúró
2 evőkanál őrölt dió
5 dkg félkemény sovány sajt finomra reszelve
2 db közepes méretű tanyasi tojás
1 csokor friss petrezselyemzöld finomra aprítva
1 teáskanál finomra őrölt, szárított rozmaring
½ teáskanál finomra őrölt, szárított kakukkfű
tengeri só, frissen őrölt bors – ízlés szerint
Elkészítés:
A spenótleveleket alaposan megmostam, vastagabb szárrészeiket lecsipkedtem, majd nagyobb drabokra vágtam. Forró, de nem forrásban lévő vízzel leforráztam, kinyomkodtam.
A tojásokat egy kisebb tálban kissé felvertem, egy keveset félretettem a roládok kenéséhez, a többit a spenóttal, túróval, reszelt sajttal, a fűszerekkel (a rozmaringból egy keveset tartalékoltam a tetejére) együtt keverőtálba adagoltam. Botmixerrel sűrű krém állagúra kevertem.
A sütőt légkeveréses üzemmódba kapcsoltam, egy nagy tepsit sütőpapírral borítottam.
A leveles tésztát a hosszabb oldalára merőlegesen elfeleztem, majd az így kapott két téglalapot úgy helyeztem magam elé, hogy mindkettőnek a hosszabb oldala legyen hozzám közelebb. Villával kissé megszurkáltam, hogy sütés közben ne emelkedjen meg túlságosan, a keletkező levegő pedig könnyedén távozhasson. Vékonyan megkentem tojással, majd megszórtam őrölt dióval, és a spenótos tölteléket a tésztalapok közepére halmoztam. A tésztaszéleket ráhajtottam a töltelékre, és egy lapos fakanál segítségével átemeltem az előkészített tepsire.
Ekkor a maradék tojással megkentem mindkét rolád tetejét, kevés dióval, a félretett rozmaringgal, valamint frissen őrölt borssal meghintettem. Nagyjából 35-40 perc alatt szép aranylóra sütöttem.
Azon melegében szeleteltem, tálaltam.
Ha nem fogyna el azonnal, hidegen is fogyasztható, vagy sütőben újramelegíthető.
