Egy színes, vitaminos rakott fogás mindig jó kedvre deríti az embert. Különösen jól jön mindez hideg napokon!
A rakott ételek valahogy mindig magukban hordozzák az otthonosságot, a komfortos, ismerős zamatokat. Legyen szó rakott káposztáról, rakott krumpliról vagy épp rakott zöldségfélékről (akár újragondolt verzióban is). Az egymásra rétegzett összetevők, ízek, állagok a sütőben nyerik el végső formájukat, teljesnek ki aromáik.
A sokféle rakott fogás közül most egy tésztával kombinált variáció illatai töltötték meg a konyhát. Gratinírozott zöldségek, gombával, tésztával - könnyű és mégis laktató egytálétel!
A gratinírozás tulajdonképp annyit jelent, hogy különféle előkészített zöldségféléket (vagy húsokat, halakat) egész tojással vagy tojássárgájával elkevert, sajttal, fűszerekkel gazdagított mártással csőben, vagyis sütőben megsütünk. Ismertek a besameles változatok is, ezek esetében is rendszerint kerül az alap besamelbe valamilyen ízesítő, többnyire fűszerek és egy vagy akár többféle sajt.
Az egész eljárás lényege, hogy a jól összeválogatott hozzávalók egy krémes mártásban sülnek tökéletes fogássá úgy, hogy az egész kompozíció teteje megpirul. Ez a ropogós réteg sajttal vagy akár kenyér- zsemlemorzsával is elérhető.
Maga a gratinírozás a francia gasztronómiából terjedt el, és gyökerei a 16. századig visszavezethetők, de valójában a 19. század folyamán kezdték a szakácsok szélesebb körben készíteni a ropogós réteg alatt sült fogásokat. A francia au gratin (’csőben’) kifejezés alatt gyakran a sajttal sült egytálételeket értik, jóllehet gratinírozni akár ropogós réteg nélkül is lehet, ld. pl. gratinírozott burgonya (képek itt).
Remek módja ez pl. a frizsiderben árválkodó maradék zöldségféle, sajt felhasználásának. Az eredmény pedig nem csupán íncsiklandó, de szemet gyönyörködtető is.
Ezúttal barna csiperkével, kaliforniai paprikával és cukkinivel bolondítottam meg kevés farfalle, más néven: masni vagy pillangótésztát (és nem azért erre a választás, mert ez is egy 16. századtól ismert tésztaféleség, hanem mert ebből volt a háztartásban kéznél épp egy megbontott doboz).
A rakott tésztaételnél mindig jó, ha egyenlő arányban vannak a hozzávalók, és nem a tészta dominálja az ételt. Az sem mellékes, hogy a zöldségfélék ne süljenek péppé, maradjanak roppanósak, ugyanakkor az egész legyen ínycsiklandó. Ennek elérése persze nem túl bonyodalmas. A gyorsan puhuló cukkinit és a paprikát egyáltalán nem pirítottam előre, a gombát viszont igen. Az csiperke a pirítás során már kiadta nedvességtartalmának nagy részét, nem áztatja el a készülő fogást, ugyanakkor zamatait megőrzi, állaga így lesz a legmegfelelőbb. Az egész fogást nem úsztattam mártásban, de épp annyit használtam hozzá, hogy az előzetesen félig főzött tészta kellően megpuhuljon. A sütés hatására a paprika, valamint a cukkini is enged kevés levet, ami természetes. A jó arányoknak köszönhetően azonban nem úszik majd a rakottas, hanem könnyedén szeletelhető. A tetejét ropogós sajtréteg borítja, a többi része kellően krémes és roppanós. Igazi kényeztető fogás.
Pirított gombával és zöldségekkel gratinírozott farfalle
Hozzávalók 4 személyre:
15 dkg farfalle (masni vagy pillangótészta)
1 db közepes méretű cukkini (20 dkg)
1 db piros kaliforniai paprika (20 dkg)
20 dkg barna csiperke
1 doboz zsíros tejföl (375 gr)
3 db közepes méretű egész tojás
10 dkg edámi sajt
5 dkg keménysajt (pl. Grana padano)
10 dkg mozzarella
1+1 evőkanál olívaolaj
só, frissen őrölt bors, rozmaring – ízlés szerint
Elkészítés:
A gombát megtisztítottam, nagyjából ½ cm vastagon felszeleteltem. 1 evőkanál olajon sóval, borssal, rozmaringgal fűszerezve megpirítottam, félretettem. A cukkinit és a paprikát nagyjából 1 cm-esre kockáztam. A zöldségeket egy keverőtálban átkevertem. A tésztát sós vízben épp csak félpuhára főztem, a zöldségekhez kevertem.
A mártáshoz a tojásokat a tejföllel, fűszerekkel kézi habverővel elkevertem, az edámi és Grana padano sajot lereszeltem, a 2/3 részét beleforgattam.
Egy kellően mély tűzálló tál alját kenőecset segítségével a maradék egy evőkanál olajjal kiolajoztam, a zöldségekkel elkevert tésztát egyenletesen elterítettem, majd ráöntöttem a mártást. A tetejére szórtam a félretett reszelt sajtot, majd felkockáztam a mozzarellát, és azzal is meghintettem. Frissen őrölt borssal megszórtam.
Az egészet a még hideg sütőbe tettem, amit légkeveréses üzemmódra kapcsoltam, és 175 fokra állítottam. 25-30 perc alatt megsütöttem. akkor készült el, ha a sajtréteg szépen megpirul a tetején, a mártás pedig kissé megszilárdul.
Tálalás előtt 15 percet pihentettem, hogy könnyebben szeletelhető legyen.
Ha marad belőle, másnap újramelegíthető.
Zamatos, zöldséges, laktató, mégsem nehéz fogás. A zöldségek roppanósak, a tészta tökéletes állagú lesz, és az ízek, aromák pompásan kiegészítik egymást.
Nincs benne különleges hozzávaló, otthonos és komfortos. Az ismerős ízek mégis egészen új dimenzióba lépnek, mire elkészül a fogás!